Lécci ne lopd el!!
Saját gépelés és gyüjtés!!
Tudod mi az a bánat??
Ülni egy csendes szobában,
s várni vlkire, aki nem jön többé.
Elutazni onnan, ahol boldog voltál,
s otthagyni szíved örökké.
Szeretni vlkit aki nem szeret téged,
könnyeket tagadni mik szemedben égnek.
Kergetni egy álmot,soha el nem érni,
csalódott szívvel mindig csak remélni.
Megalázva írni könyörgő levelet,
sírdogálva várni,s nem jön felelet.
Szavakkal idézni mik lelkedre hulltak,
rózsákat őrizni melyek megfakultak.
Hideg búcsuzásnál forró csókot kérni,
mással látni őt s nem visszafordulni.
Kacagni boldogan,hazug lemondással,
otthon leborulni könnyes csalódással.
Aztán átvergődni hosszú éjszakákat,
s imádkozni azért,hogy Ő meg nem tudja mi az a BÁNAT...
***
A barátság nem eszményi hangulat. A barátság szigorú emberi törvény. A régi világban ez volt a legerősebb törvény, erre épültek fel nagy műveltségek jogrendszerei. Az indulaton, az önzésen túl élt ez a törvény az emberi szívekben, a barátság törvénye.
***
Van egy személyes emberi és tiszta szeretet, amely az isteni szeretet megsejtése és visszatükröződése. Ez a barátság.
***
A múlt nem fontos egyesek szerint...De szerintem az élet legfontosabb része ez mivel ebben van minden ;minden amit átéltél ami miatt boldog vagy és minden szomorúság amiből tanulni tudsz!!^.^
***
...és ha egyszer a távoli jövőben találkozunk az új életünkben,boldogan fogok rád mosolyogni, és majd eszembe jut, hogyan hevertünk a fák alatt, miközben megtanultunk szeretni...
A szerelem megsemmisíti az észt. Az agy és a szív olyan, mint a homokóra két edénye: amikor az egyik megtelik, a másik kiürül.
***
A könny és a szerelem édes testvér,
Nincs olyan szerelem, mely
Egy könnycseppet nem ér.
Aki sosem sírt, az sosem szeretett,
Mert a könny és a szerelem
Egy napon született
***
Segítség! Fogságba estem egy szigeten,
Egy érzés ejtett itt rabul már egy éve,
S szabadulni ettől teljesen lehetetlen,
Hiszen ellopta szívem, lelkem, mindenem.
Mégsem tudom, vajon kérjek-e segítséget,
Képtelen vagyok válaszolni arra a kérdésre,
Hogy valójában kiakarok-e szabadulni innen,
Ebből a börtönből, aminek neve szerelem.
***
Gyűlölöm a napot, mert érinthet téged. Gyűlölöm a holdat, mert veled lehet éjjel. Gyűlölöm a vizet, mert ajkadhoz érhet. Elmondani nem lehet, úgy szeretlek téged.
***
Reménytelen szerelem az mikor
Te mindig Rá gondolsz,
Gondolkozol,Ábrándozol
Hogy mi lenne ha....
Hogy mi lenne ha szeretne..
De aztán rájössz hogy mindez felesleges
Nem érdemes fájdítani a szíved
Hisz job ha beletörödsz,
Hogy,, Ő sosem fogja azt érezni amit Te..
Pedig ha tudná!
Pedig ha tudná hogy , Te mennyire szereted ,úgy igazán,tiszta szívből,
Szíved minden erejével!
Akkor talán Soha,de SOha nem kéne neki más.
De nem,
Neki nem kell az amit te mondani akarsz,se amit megtennél érte..
Azt mondja, maradjunk csak barátok,
De ő ezt nem tudja , hogy ez az a legrosszabb amit mondhat amit mondhatott.
Hisz akárhányszor látni fogod, minden eröddel azon leszel, hogy ne lássa meg rajtad az érzéseid.
A félelmet,a reményt, a szomoruságot
Hisz ő mondta hogy, NEM!
Ha látja hogy ,mindig félsz,sírsz akkor elveszítheted még azt is ami maradt
A Reményt!
Mert tudod hogy belehalnál ha nem lenne!
***
bár elmondhatnám neked
bár elmondhatnám mit érzek
elmondanám de félek
félek h azt teszed mint más
Meg teszed de tudod h fáj
***
Valakit szeretni, annyit jelent: mint egyedül gyönyörködni oly csodában, amely mindenki más számára láthatatlan!
***
A szerelem mindig más. Mindegy, hogy hányszor szeretünk életünkben, egyszer, kétszer vagy tízszer: az új szerelem mindig ismeretlen. A szerelem vagy a pokol fenekére taszít, vagy a mennyországba röpít, de egy biztos: valahova eljuttat.
***
Szeretve szeretnék szívedbe szegődni szerelmet szeretnék szívedből szerezni!
***
Imádom a szemed,
ahogy a fényben ragyog,
szeretem a közelséged
és amikor mosolyogsz.
Vágyom az érintésedre,
és arra,hogy megadjam,
azt,amit más még nem tudott.
Remeg a kezem ha velem vagy
de félek,hogy elveszítelek.
Te miattad érzem,
hogy élek létezem
te adtad vissza
az életkedvemet!
***
Sokszor gondolok rád, és ez fáj nekem,
Mióta elmentél, üres az életem.
Más lett az éj, a nappal,
Már csak álmaimban halmozol el:
Édes szavakkal!
***
Fáj a lét, a létezés,
A lefekvés és az ébredés.
Fáj a múlt, és fáj a jelen,
Mindazért, mert nem vagy itt velem
***
Mikor szívünk először összedobbant,
Mikor szemed rámnézve lángralobbant,
Mikor az első csókod az ajkamra égett,
Én már akkor úgy éreztem, meghalok érted!
***
Te vagy a kezdet, Te vagy a vég.
Nélküled felhős az ég.
Csak Veled látom szépnek a napot,
Csak Téged szeretlek, remélem tudod!
***
Jobb volna nem szeretni téged,
Hűvösen nézni rajtad át,
Jobb volna nem szenvedni érted,
S átaludni egy éjszakát.
Jobb volna nem szeretni téged,
Nekem fáj ez a boldogság,
Mert kínzó pokol tüze éget,
Ha egy percig is gondolok rád!
Felkéne adni ellened a harcot,
Hisz elemészt ez a vágy,
És akkor felvillan az arcod,
S újra csak te vagy és senki más!!!!
Oly furcsák vagyunk mi emberek,
A lelkünk sír,de az ajkunk még nevet.
Azt hisszük egymásról boldog talán,
S irigykedünk is egy vidám szaván.
Nem vesszük,dehogy vesszük észre,
Hogy könnyek égnek csillogó szemében.
Olyan furcsák vagyunk mi emberek,
A lelkünk sír,de az ajkunk még nevet.
Hazugság az egész életünk,
Hisz akkor is sírunk mikor nevetünk!!!
Szerelem tüze eddig elkerült,
Szerelmes szívem még nem hevült.
De amióta megláttalak téged,
Üres lelkem betöltötted.
Azóta a nap is szebben ragyog
És jobban égnek éjjel a csillagok.
Titokban arra vágyom,
Boldogságom veled megtalálom.
A szívemben mindig velem vagy
Bár tudom én meg nem kaphatlak.
De az érzésnek nem lehet parancsolni,
Ezért tudlak ennyire imádni!
Ha meglátlak összeszorul a szívem,
***
Mikor szívünk először összedobbant,
Mikor szemed rámnézve lángralobbant,
Mikor az első csókod az ajkamra égett,
Én már akkor úgy éreztem, meghalok érted!
AJÁNLOM AZ OLDALT
